Intro
2016. november 11. és 12. napján az égiek is úgy gondolták, hogy nem érdemes szikrázó napsütést küldeni a Földre, mert ami fontos, az termekben történik, így vígan ködlött és esett Veszprémben.
Itt rendezték meg ugyanis az I. Mobileszközök az oktatásban című konferenciát. Annak, hogy ez az első, azért is örülünk, mert az IKT MasterMinds kutatócsapata Fehér Péter elnöklésével, Aknai Dóra Orsolya és Czékmán Balázs közreműködésével - számos más segítővel oldalukon - remek konferenciát teremtett arra a vidékre, ahol nem tolongnak az oktatási konferenciák. Ez az "első" pedig azt a reményt is keltette bennünk, hogy lesz még folytatás - és bizony, a konferencia zárásán elhangzott: egy év múlva ugyanekkor ugyanitt.
Azt hiszem, egy konferencia sikere sok mindentől függ. Itt pedig sok elem sikeres együttállása biztosította, hogy kellemes másfél napot töltsünk együtt: remek volt a helyszínválasztás, tartalmas és izgalmas programokat ajánlottak, gördülékenyen zajlott minden.
A veszprémi Agóra Művelődési Ház remek helyszín. A kényelmes színházterem lehetővé tette a plenáris előadások követését, a félemeleti termekben kényelmesen elfértek a szekciók, a köztük lévő átjárás sem volt fizikailag sem lehetetlen, a közösségi terek pedig annyira barátságosak voltak, hogy adta magát, hogy újabb és újabb szakmai-emberi kapcsolatok alakuljanak ki, fejlődjenek tovább, közös gondolkodásba, tapasztalatcserébe kezdjünk.
Első nap
A pénteki napot a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének két tagja, Prof. Molnár Gyöngyvér és Prof. Csapó Benő előadása indította el, érdekes kérdéseket vetve fel. Molnár Gyöngyvér az oktatási eredmények elemzésével vezette fel előadását: hol állunk most az unió országaihoz képest a közös mérések (PISA, kompetencia, természettudomány) alapján. A lesújtó eredmények elemzése azonban nem elég, tenni is kell valamit, ehhez pedig pontos helyzetképre, elemzésre van szükség. Az egyetemen működő kutatócsoport által létrehozott eDia online rendszer 1-6. évfolyamon (kitekintve már az óvoda és az egyetem irányába is) a diákok azonnali értékelését, elemzését, fejlesztését teszi lehetővé a matematika, írás, olvasás, természettudományok területén (illetve további 16 területen vannak már fejlesztéseik). Jó lenne, ha ez a középiskola szakaszaira is kiterjeszthető lenne - csapattársaimmal ezen a területen próbálunk mi is dolgozni.
A plenáris ülések után a délután négy-négy párhuzamosan futó szekciószakasszal folytatódott, egy rövid szünettel köztük.
Azt gondolom, hogy valóban érdeklődő közönség gyűlt itt össze - több, mint százan voltunk, bőven többen, mint az előadók - folyamatosan kerestük a számunkra legjobb előadásokat, és bizony nem volt mindig könnyű dolgunk. Értem ezt arra, hogy sokszor szerettünk volna több részre szakadni, hogy az egy időben tartott előadásokat megnézhessük. Ki kell emelnem, hogy a technikai feltételek adottak voltak, a szekcióvezetők többnyire a kellő szigorúsággal tartatták be az időkorlátokat, mutatták be az előadókat. Hozzáteszem azt is, hogy a konferencia nem csak nevében tartalmazta a mobileszközöket, de szinte mindenki a kezében is tartott valamit, amivel folyamatosan dolgozott. Jegyzeteltünk, fotóztunk, posztoltunk, párhuzamos világot alkottunk, és nagyon élveztük. :)
A kora délelőtti szekciókban a gyermekkori informatikáról, az SNI gyermekek mobil eszközökkel történő fejlesztéséről, az irodalom tanításának mobileszközökkel támogatásáról és jó gyakorlatokról hallgathattunk - láthattunk előadásokat. Talán ebből is látható, hogy a konferencia anyaga igyekezett a teljes közoktatás tartalmát lefedni, sőt, volt egyetemi képzésben használható e-jegyzetekről is szó.
Magyar szakosként főleg az ehhez kapcsolódó előadások érdekeltek, de játékosítóként természetesen nem hagyhattam ki a szerepjátékosított fizikaórát sem.
Gálik Zsófiának két előadását hallottam különböző szekciókban. Az egyik "A digitális világ KRESZje - IKT eszközök és DigiDili tanóra" címet kapta. Zsófia a TANTEXT Akadémia Szakképző Iskola tanáraként készített olyan tanmenetet, amely ötvözi az informatika, a történelem és társadalomismeret és a magyar nyelv és irodalom-kommunikáció tantárgyak kerettantervi követelményeit, elméleti és gyakorlati feladatokkal egyaránt kiegészítve. Ebből mutatott be pár ötletet, pl. utazástervezés, szómagyarázat, stb.
Másik előadása a 2015/16-os tanév Digitális Témahetére készített anyag bemutatása volt. Ebben József Attila életét, műveit dolgozta fel egy hosszabb (ha jól emlékszem, 17 órás) projekt keretében. ebben a munkában a diákok több eszközt is használtak: Prezi, videót készítettek, a Guide@Hand alkalmazás segítségével pedig sétát tettek a Ferencvárosban. A Guide@Hand alkalmazás számomra újdonság volt, de ezen a napon több előadásban is találkoztam vele, már csak hely kell a telefonomon, hogy letöltsem.
Antaliné Miss Lilla munkáival már találkozhattunk több online felületen, az Online tanári szoba facebook-csoportban is rendszeresen ad hírt a diákokkal folytatott munkáról. Itt most szintén a Digitális Témahétre készített projektjéről készített beszámolót láthattuk. 5. és 6. évfolyamos diákokkal dolgozták fel Gárdonyi Egri csillagok, illetve Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk regényét. Az előadását Sway programmal készítette, ami a Microsoft "prezije", ha lehet így nevezni. Főleg az első munkáról láthattunk többet. Itt készítettek a diákok névjegyet, használták ők is a Guide@Hand alkalmazást, fejtettek meg QR kódokat, építettek Minecraftban egri várat, végül lapbookot gyártottak One Note munkafüzetből. Az ellenőrzés a Redmenta segítségével történt, de itt is megjelentek a kedvenceink, a Learningapps-os tankockák.
Lilla a délután második szekcióinak egyikében is tartott előadást, ahol a tavalyi tanév empirikus tapasztalatait foglalta össze az IKT-val támogatott tanóráival kapcsolatban. Kutatása a szülői és tanulói attitűdre vonatkoztak, és eredményül a többnyire pozitív hozzáállást kapta.
A magyaros előadások mellett érdeklődve olvastam Csányi László "Online szerepjáték a fizikaórán" című előadásának absztraktját, sőt, úgy döntöttem, meg is nézem magamnak, hogyan működik a Classcraft nála. Egy osztályban vezette be az MMORPG-re épülő oktatási célú játékot, amely a WoW (World of Warcraft) mintáját követi. A diákoknak csoportban kell dolgozniuk, kell harcos, mágus és gyógyító, és vigyázni kell, hogy mindenki életben maradjon. Életben maradni pedig egyrészt munkával lehet, másrészt a rosszalkodások elkerülésével. A Classcraft egy olyan alkalmazási eszköz, ami nagyon sokrétűvé tudja tenni az értékelést, ötvözi a szerepjátékkal, és számos szociális készséget is fejleszt. Csányi László ötletesen dolgozta ki a saját osztályára a megfelelő kereteket, célja a motiválás volt - és ahogy hallgattam, ezt a célt sikerült elérnie. Jellemzően az előadás után azonnal egy-az-egyben akarták tőle átvenni a rendszert, de jobb tudni azért azt, hogy a keretek kigondolásának munkáját senki nem tudja megspórolni magának. Az előadás lendülete, az előadó stílusa a konferencia végén a közönségdíjak közül az elsőt hozta meg.
A késődélutáni szekciók egyrészt folytatták a gyermekkori informatika témáját, illetve kiegészültek az idegen nyelvi tanítás mobileszközökkel történő támogatása, az empirikus kutatások témájában tartott előadásokkal és a Telenor-Hipersuli szekcióval.
Az első háromszor húsz percet az empíriával töltöttem. Az első előadásban Domonkos Katalin mutatta be egy kutatásának eredményeit. A kutatás a pedagógusok IKT-alkalmazkodását és a digitális stresszt járta körül. Sokadjára is meglepő, hogy főleg az idősebb korosztály az a pedagógusok között is, aki rendszeresebben használja ezeket az eszközöket, mint ahogy az is, hogy többnyire negatív eredmények jelennek meg a hozzáállás tekintetében. Nagyon várom Kati összefoglalóját, mert továbbgondolásra érdemes, izgalmas téma ez. Ezt jelezte az előadást követően kialakult élénk beszélgetés is.
A második előadás a már említett szülői-tanulói attitűd-vizsgálat volt Miss Lillától, majd ezt követte Fegyverneki Gergő "Zsugorodó taneszköz, táguló világ?" című előadása, amely egy szemléletes metaforára épült: a mobiltelefon számunkra az, ami az ősembernek a kőbalta: a túlélés eszköze. Kaptunk egy kis elméleti megalapozást, hogy miért is éri meg belépni a fiatalok mobilvilágába - hisz ha a tartalmakat olyan kódokkal adjuk, ami közelebb áll hozzájuk, nagyobb hatékonysággal dolgozhatunk. A lendületes előadás végén néhány konkrét alkalmazásra is kaptunk ötletet: szólások, helyesírás, stb.
A nap utolsó előadása számomra Novák Károlyé volt, aki a Learningapps kapcsán végzett munkájáért már korábban is kivívta tiszteletemet (A barátságos fb-csoportjuk itt található). Előadása a saját óráin megalkotott digitális tantermet mutatta be. Számos ötletes megoldást láthattunk, hogyan igyekszik az alsósokat bevonni a virtuális világba, hogyan tanítja meg nekik nem csak a német nyelvet, de a technikai eszközök alkalmazását és etikáját is. Tanterme a Microsoft Office alkalmazásaira épül, kiegészülve egyéb alkalmazásokkal. Kiemelem a nekem új ötletnek számító Symbaloo-t, amivel egy falra gyűjthetünk honlapokat. Különösen akkor érdemes használni, ha nem szeretnénk, hogy a gyerek más oldalakon kóboroljon tanulás helyett.
Az első napot egy beszélgetés zárta Fegyverneki Gergő IKT-s ötlettár című könyvének kapcsán. A könyv azoknak nyújthat segítséget, akik most ismerkednek az IKT-s eszközök használatával, és jól jön egy kategorizált útmutató: milyen témához milyen eszköz milyen munkaformával használható.
Második nap
A másnapot indító plenáris előadást Prof. Kárpáti Andrea tartotta "Képességfejlesztés és értékelés mobil infokommunikációs eszközökkel az esztétikai nevelésben" címmel. Az előadás azt a kérdéskört járta körül, hogy a digitális világ eszközei hogyan formálják a vizuális tartalmakat, milyen új területeket nyitnak, hogyan fejlesztik a kreativitást, hogyan állhatnak a művészi nevelés szolgálatába. Konkrét felkérést is kaptunk múzeumi applikációk tervezésére.
Ezen a napon 3-3 szekció dolgozott délig. A napi szekciók a természettudományos oktatás mobileszközös támogatását, jó gyakorlatokat, eLearninget és VR-AR témákat ajánlottak. Én az utóbbira voltam kíváncsi, vagyis arra, hogy jelenhet meg a kiterjesztett valóság a tanórákon, illetve hogyan terjeszthetjük ki mi a tanórát. Így maradtam egy helyszínen - némi kávészünettel megszakítva.
Az első szekcióban három előadást hallgathattam, illetve a harmadik folytatódott a második szekcióban (időben is kiterjedtünk). Az első előadás az izgalmas "Virtuális kincskeresés a 21. században" címet kapta Lukács Istvántól, aki rendkívül elkötelezettnek tűnt. Nem másról volt szó, mint azokról a programokról, amik arra ösztönöznek minket, hogy lépjünk ki a szobából, fedezzük fel a körülöttünk lévő szorosabb és tágabb világot. Ehhez kincseket, ládákat, kódokat, pokékat rejtenek el a játékfejlesztők, és pontokkal motiválnak. Ezen túl ösztönöznek minket a csapatépítésre is, különböző eseményeket (eventeket) rendeznek, ha jól érzékeltem, olyan világról van szó, ami beszippantja az embert. Szó volt a Geocachingről, ami a természetjárást játékosítja, a Munzee-ról és a Sighterről, amik városjáró alkalmazások. Az előbbinél QR kódokat kell beolvasni, az utóbbinál a megjelölt műemlékeket lefotózni - ez ráadásul magyar alkalmazás is. Természetesen mindkettőt letöltöttem...Nem lehetett kihagyni a Pokémont sem, az év nagy dobását, ami ebben a társaságban már nem is tűnik annyira nagy dobásnak. Felmerült, hogy milyen jó lenne ezeket az alkalmazásokat valahogy az oktatásba is bevonni, de még nem találtunk rá jó példát. Az előadó személyes próbálkozása nem járt sikerrel, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne próbálkozni.
A második előadó Kőrösné Mikis Márta az első hazai mobiltanulási projektet mutatta be. Példaértékű kezdeményezés volt, az előadás teljes körűen avatott be minket az előkészületekbe, a játékba, a tapasztalatokba és a következtetésekbe. Szomorú volt hallani, hogy lehetetlenült el egy ilyen kezdeményezés a körülmények hatására.
A záróelőadás a konferencia szervezőinek - Aknai Dóra Orsolya, Czékmán Balázs, Fehér Péter - közös előadása volt "Kompetenciafejlesztés interaktív AR alkalmazások segítségével" címmel. Az elméleti bemutató után mi magunk is kipróbálhattuk élőben az alkalmazásokat. Hallottunk a "Kiterjesztett valóság sárkány"-ról, egy valóban tüneményes kis jószágról, ami kisebbek motiválására lehet alkalmas. Földrajz órákon lehet hasznos a LandscapAR, amely az általunk rajzolt szintvonalakból készít 3D-s felszíni rajzot, ha a telefonunkat ráirányítjuk. Az alkalmazás a térbeli gondolkodást, a tervezőkészséget is fejleszti. Láthattunk példát arra, hogy hogyan lehet képek mögé videókat, feladatokat rejteni az Aurasma segítségével. A nem kipróbált alkalmazásokról is bőséges összefoglalót olvastunk-láttunk az elméleti részben.
A délelőtt végére már csak a konferencia lezárása maradt, és annak megerősítése, hogy egy év múlva folytatjuk mindezt.
Összegzés
Ez a másfél nap rengeteg információt adott. Nem csak szakmai, de emberi kapcsolatokban is gazdag volt (én végre találkozhattam élőben kedves online tanári szoba-admintársammal, kollégámmal, Fegyverneki Gergővel, de több olyan szituáció is kialakult, amiben azon mosolyogtunk, hogy az online tereknek köszönhetően bár most találkozunk először a valóságban, olyan, mintha évek óta ismernénk egymást, dolgoznánk együtt).
Nagy tanulság lett a végére, hogy elképesztő tudás van a birtokunkban, és az ilyen alkalmak remek terepek arra, hogy ezt megosszuk. Természetesen nem csak az előnyöket, de a hátrányokat is megemlítve. Érintettük a központosítás, a merev kerettantervek, az elavult kimenetek témáját, de azt is, hogy bizony ezen eszközök használata nem egyértelmű, nem mindenhol megoldható, és mindennek alapja végre egy jó internetes kapcsolat lenne - ez pedig a magyar iskolák többségében fehér holló. Természetesen minden megoldható valahogy, de az biztos, hogy a tanári elkötelezettség nélkül ezek nem működnek. Nem tudtam elmenni amellett a mondat mellett, ami több előadótól is elhangzott: amit csinálok, az rengeteg munka, de nem mindig veszem észre, mert ez a hobbim.
Ha én kormány lennék, igyekeznék elérni azt, hogy minél több tanárnak lehessen hobbija a munkája, és ne kelljen emiatt nehézségekbe ütköznie. És persze juttatnék széles sávú internetet minden iskolába, ha már a jövő itt hever előttünk...
Linkek
A konferencia honlapja. A konferenciáról kötet is készül, ami a honalpon elérhető lesz, csakúgy, mint az előadások anyagai.
Néhání előadás már megjelent a konferencia facebookos oldalain:
Barangolás a hangok földjén - előadás:
Mobil eszközök használata matematika és fizika órákon: Előadás
 |
| Sárkánysimi |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése